Fotóász

esküvői kép

kreatív és felszabadult esküvői fotók jegyesfotózástól az újasszonytánc végéig, vagy még tovább

Bővebben

esküvői kép

kreatív és felszabadult esküvői fotók jegyesfotózástól az újasszonytánc végéig, vagy még tovább

Bővebben

családi események fotózása

névnap-születésnap-keresztelő-ballagás-eljegyzés-lánybúcsú-legénybúcsú

Bővebben

családi események fotózása

névnap-születésnap-keresztelő-ballagás-eljegyzés-lánybúcsú-legénybúcsú

Bővebben

rendezvényfotózás

konferencia-tréning-gyereknap.sportnap-nyílt nap

Bővebben

rendezvényfotózás

konferencia-tréning-gyereknap.sportnap-nyílt nap

Bővebben

Esküvői etikett

Az esküvői ceremóniának szigorú szabályai vannak, érdemes velük tisztában lenni. Egyrészt mert, így egyszerűbb lesz a szertartás menete, elkerülhetjük a zűrzavart, másrészt megúszhatjuk az utólagos kellemetlen megjegyzéseket. A szertartás előtti percekben legelébb a nagyszülőket vezetik az első széksorok egyikéhez. Majd a násznép lassan megtölti a termet, többnyire a menyasszony rokonsága a jobb, míg a vőlegény hozzátartozói a bal oldalát. Ezt követően az örömszülők foglalják el a helyüket, utolsóként a menyasszony édesanyja, ami egyúttal az esküvő kezdetét jelzi. Felcsendül a zene, s megkezdődik a bevonulás. Legelöl a vőlegény a menyasszonnyal a karján, mögöttük a két tanú, akiket a koszorúslányok követnek. Az egyházi esküvőkön a vőlegényt az édesanyja vezeti be, majd a mennyasszony édesapja karján vonul be a templomba. Ha az édesapa valamilyen oknál fogva nem vesz részt az esküvőn, akkor ezt a szerepet betöltheti a báty, vagy valamelyik közeli férfirokon. Manapság divat virágszirmokat szórni a mennyasszony elé, ez, a koszorúslányok feladata, s természetesen ez esetben ők mennek legelöl. A templomi, illetve a polgári esküvőkön a szertartás rendje mindenki előtt ismert, az méltóságteljes csendben zajlik. A gyűrűváltást és a legelső házastársi csókot követően az ifjú pár és szüleik fogadják a meghívott vendégek jókívánságait. Gyakran folytatódik a fényképezkedés akkor is, amikor az esküvő résztvevői kiérnek a szabadba. Ilyenkor szokás rizst vagy konfettit, újabban - támogatható környezetbarát megoldásként - madáreledelt szórni a párra. A szertartást követő fogadártartást követő fogadás vagy vacsora legfontosabb célja, hogy mindenki a lehető legjobban érezze magát, s a ceremónia alapvetően feszült légkörét feledve lazíthasson és élvezhesse a közös együttlétet. Ennek érdekében nem árt gondosan megtervezni a vacsora, illetve az azt követő mulatság menetrendjét, annak kezdetét és várható végét, s bizony némi fondorlattal az ültetési rendet is alakíthatjuk úgy, hogy az egymást nem különösebben szívelő rokonok távolabb kerüljenek egymástól. Az ültetési rendet célszerű előre elkészíteni, és ültető kártyákkal jelezni, a vendégek helyét. Az étterembe való megérkezésnél tanácsos néhány barátunk segítségét kérni az ültetésnél, hogy gyorsan és zökkenőmentesen menjen. Az esküvői asztalnál az ifjú pár ül a főhelyen, amelyet asztali dísz is jelez, jó esetben az étterem gondoskodik vázáról, amelybe a csokor elhelyezhető. Közvetlen az új asszony mellett a szülei, még anyósa, apósa a férje mellett foglalnak helyet. Ő utánuk ülnek a rokonok, majd a barátok és a távolabbi ismerősök. Miután mindenki leült, az aperitif kihozatalánál következik a tószt, amelyet az örömapa (a mennyasszonyé) kezd, majd a vőlegény tanúja mondja a következőt, és ezután, aki még szeretné, köszöntheti az ifjú házasokat. A fogadást, illetve a vacsorát követő tánc kezdetét a fiatal párnak illik jeleznie, az első táncot egymással járják, majd a második a menyasszony apjáé, miközben az újdonsült férj felesége édesanyját kéri fel. Hazánkban régi hagyomány a "pénzért árult" menyasszonytánc. Erre általában éjfél után kerül sor, formája pedig tájegységenként változik, az esetek többségében a vőfély gyűjti a bankjegyeket. Fontos a nászajándék átadásának kérdése. Ezt úgy lehet kulturáltan megoldani, hogy a vacsora helyszínén előre elhelyeztetünk egy - erre a célra szolgáló - külön asztalt, ahová a vendégek az étterem személyzetének segítségével letehetik ajándékaikat. Ha azt szeretnénk, hogy az ajándékátadás személyes legyen, akkor a forgatókönyvünkben szánjunk rá időt. A vacsora előtt vagy után a vendégek egyesével adhatják oda meglepetéseiket. Ezt a megoldást csak kisebb esküvőkön célszerű választani, mert bár egy-két humoros ajándék oldhatja a kezdeti feszültségeket, mások számára unalmas, az ifjú pár számára fárasztóvá válhat az ajándékozási ceremónia. A "valahogy majd lesz" megoldást semmiképpen ne válasszuk, mert kínos lehet a dobozokkal fel alá sétálgató násznép látványa. Az esküvői torta fölszeletelésére a vacsora vége felé, még a desszertek felszolgálása előtt kerül sor. De, ha úgy gondoljuk, hogy nagyon bőséges a vacsora, vagy a tortának külön ceremóniát szentelünk, érkezését tegyük későbbre. Mostanság divatos a tortát kis tűzijátékkal ékesíteni, ilyenkor gondoskodni kell arról, hogy legyen, aki a megfelelő időben leoltja a lámpát. Az első szeletet általában a menyasszony és a vőlegény közösen vágja le, azután más veszi át tőlük e feladatot. Régebben nagy udvariatlanságnak számított, ha valaki a fiatal pár előtt hagyta ott az összejövetelt. Ma már ez nem így van, s a vacsorát követő zenés-táncos, hajnalig tartó bulikat csupán a legkitartóbb tízen- és huszonévesek bírják végig szusszal. Sokhelyütt ma is tartja magát az a szokás, hogy a friss házasok az esküvői csokor elhajítását követően távoznak. Ilyenkor a menyasszony köré gyűlnek a még nem férjezett nők, ő hátat fordít nekik, és maga mögé dobja a csokrot. A hiedelem szerint az a lány fog a legközelebb megházasodni, aki elkapja a virágcsokrot. És akkor jövő ilyenkor újfent összejöhetünk egy jó kis esküvőre... Forrás: www.mennyegzo.hu